5 perc munkajog – a teljes sorozat
Az „5 perc munkajog” sorozat azzal indult, hogy a munkajog nem kell, hogy ijesztő legyen. Minden epizód egyetlen témát vett elő – felmondás, próbaidő, bejárási költség, gyermekgondozási ellátások –, és próbálta emberi nyelven elmondani, mi a szabály és mikor számít.
A sorozat LinkedIn-en futott. Most az összes epizódot összegyűjtöttem egy helyre, hogy a jövőben is könnyen megtalálható legyen. A tartalom nem jogi tanácsadás – ha konkrét helyzetben kell dönteni, mindig kérdezz munkajogászt.
Válaszd ki a témát, ami érdekel:
01 – Versenytilalmi megállapodás: mikor érvényes valójában?
A legtöbb ember aláírja. Sok ember el sem olvassa.
A versenytilalmi megállapodás (non-compete) lényege: a munkaviszony megszűnése után meghatározott ideig nem dolgozhatsz versenytársnál és nem indíthatsz hasonló vállalkozást. A cél az, hogy a korábbi munkáltatód jogos gazdasági érdekeit védje.
Komolynak hangzik – a filmekben is komoly –, de valójában nem mindig érvényes.
A kérdés: mikor kötelező ez rád nézve, és mikor csak blöff?
A válasz: csak akkor, ha a munkáltató fizet érte.
Amit tudnod kell
✅ Díjazás nélkül semmis (Mt. 228. §) A megállapodás kizárólag akkor érvényes, ha a munkáltató pénzbeli ellenértéket fizet, miután megszűnt a munkaviszony. A törvényi minimum az alapbéred egyharmada, minden hónapra, amíg a tilalom tart. Ha ennél kevesebbet írtak bele, semmis. Ha semmit nem írtak bele, szintén semmis.
✅ Maximum 2 év A tilalom legfeljebb 2 évig tarthat a munkaviszony megszűnése után. Ennél hosszabb kikötés érvénytelen, akkor is, ha aláírtad.
✅ Írásban kell megkötni A szóbeli megállapodás nem érvényes. Ha nincs a munkaszerződésedben vagy külön írásos dokumentumban rögzítve, nem köt.
✅ Pontosan meg kell határozni a korlátokat Milyen tevékenységtől, milyen földrajzi területen, mennyi ideig tilt el. Ha ez túl tág, homályos, vagy aránytalanul korlátozza a megélhetésedet, megtámadható.
Ha a szerződésedben van egy versenytilalmi pont, de nincs konkrét díjazás, nincs pontosan körülírva a tilalom, vagy a kompenzáció az alapbéred harmadánál kevesebb – az a megállapodás nagy valószínűséggel semmis.
⚠️ Sok munkáltató megpróbálja a kompenzációt a fizetésbe „beépíteni” (előre kifizetni), hogy később azt mondhassa: az ellenérték a bérben már benne volt. Ez vitatott terület. A bíróságok azt vizsgálják, hogy a díjazás ténylegesen a versenytilalom ellenértéke-e, vagy csak papíron az. Ha bizonytalan a helyzet, kérdezz munkajogászt.
02 – Munkaszerződés vagy megbízási szerződés?
Sokan kapnak megbízási szerződést ott, ahol valójában munkaviszonyban dolgoznak. De mi a különbség, és miért számít?
A lényegi különbség
Munkaszerződésnél te a munkáltató alá tartozol: ő mondja meg, mit, mikor, hol csinálj. Utasítási joga van, te pedig köteles vagy rendelkezésre állni. Ez tipikusan alá-fölérendeltségi viszony.
Megbízási szerződésnél egyenrangú, szerződő felek vagytok. A megbízott egy feladat elvégzésére vállal kötelezettséget, a megbízó adhat utasítást, viszont a jogviszony természete más. Nincs munkaidő-beosztás, nincs jelenléti ív, nincs klasszikus munkáltatói alárendeltség.
Miért szeretik sokan a megbízásit?
Bizonyos esetekben adózási szempontból kedvezőbb lehet, és rugalmasabbnak tűnhet a munkaviszonynál.
Munkaviszonyban a munkáltató fizet utánad szochot, te pedig TB-járulékot. A klasszikus megbízási jogviszonynál, ha a díjad nem éri el a minimálbér 30%-át, általában nem keletkezik TB-fizetési kötelezettség. Plusz megbízottként 10% költséghányadot is elszámolhatsz, ami csökkenti az adóalapot. Röviden: kevesebb lehet az adó és a járulék.
De mi marad ki?
Ha megbízási szerződéssel dolgozol, nincs:
- fizetett szabadság
- betegszabadság, táppénz (ha nem vagy biztosított)
- felmondási védelem
- végkielégítés
- minimálbér-garancia
- munkaidő- és pihenőidő-korlát
Mi a bújtatott foglalkoztatás?
Ha megbízási szerződésed van, de a valóságban úgy dolgozol, mintha munkavállaló lennél, a hatóság vagy a bíróság a jogviszonyt munkaviszonynak minősítheti. Nem a szerződés elnevezését nézi, hanem a valóságot.
Ha ezek közül több is igaz rád:
- meghatározott munkaidőben dolgozol
- a megbízó eszközeivel, a megbízó által meghatározott helyen
- rendszeres utasításokat kapsz a feladat elvégzésének módjára
- nem helyettesítheted magad mással, neked személyesen kell ellátnod
- egyetlen megbízód van, tartósan a cég működésébe beilleszkedve dolgozol
…akkor a hatóság átminősítheti a jogviszonyt munkaviszonynak.
⚠️ A NAV visszamenőleg kiszabhatja az összes elmaradt közterhet, ehhez jöhet még a bírság és a késedelmi pótlék is. Súlyos esetben, ha tudatos adóelkerülésnek minősül, akár 200%-os adóbírság is kiszabható. Ezt jellemzően a cég fizeti, nem te – de ha bíróság elé kerül, téged is jelentősen érintheti az ügy.
A megbízási szerződés tehát nem trükk a munkaviszony kiváltására. Akkor jogszerű, ha tényleg megbízási jellegű feladatot végzel: önállóbb keretek között, konkrét feladatra/projektre, nem a munkaviszonyra jellemző alárendeltségben.
03 – Köteles-e a munkáltató fizetni a bejárást?
Sokan úgy gondolják, hogy a bejárás költsége „magánügy”. Pedig ez nem ilyen egyszerű.
Ha más településről jársz dolgozni, a munkáltató bizonyos esetekben köteles hozzájárulni a munkába járás költségéhez – és ez nemcsak bérletre vagy jegyre igaz, hanem meghatározott feltételekkel saját autós költségtérítésre is.
Tömegközlekedésnél
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet előírja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a bérlet vagy jegy árának legalább 86%-át. Ez vonatkozik az Mt. (versenyszféra) és a Kjt. (közalkalmazottak) hatálya alatti munkavállalókra egyaránt.
Feltétel: a lakóhely/tartózkodási hely és a munkahely különböző közigazgatási területen legyen – vagyis más településen.
A 86% a kötelező minimum. A munkáltató dönthet úgy, hogy ennél többet, akár a teljes bérlet- vagy jegyárat megtéríti. (Közszférában az ágazati kollektív szerződések előírhatnak magasabb mértéket is.)
Saját autóval jársz? Akkor is járhat térítés
Nem minden autós bejárásnál, de meghatározott esetekben igen. Kötelező kilométeralapú térítés jár például, ha:
- nincs közösségi közlekedés,
- a munkarend miatt az nem vagy csak hosszú várakozással vehető igénybe,
- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem tudja használni,
- bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy 10 év alatti köznevelési intézménybe járó gyermeke van.
Az adóhelyzet
A munkába járás költségtérítése megfelelő feltételek mellett adómentes lehet. Saját autós bejárásnál a munkáltató kötelezően 18 Ft/km-rel számol, de akár 30 Ft/km-ig is adhat adómentes térítést.
⚠️ Ha ugyanabban a városban laksz, ahol dolgozol, a kötelezettség nem áll fenn. Vannak kivételek, és a munkáltató kedvezőbb szabályt is alkalmazhat a javadra.
04 – Szabadság felmondáskor: kifizetik, kiadják, levonják?
Nézzük az alap matekot, emberi nyelven.
1. Az alap: a szabadság időarányosan jár
A szabadság éves keret, de év közbeni belépésnél/kilépésnél időarányosan számolnak. Kilépéskor a megszűnés napjáig járó keretet újraszámolják.
2. Ki dönti el, mehetsz-e szabira?
Formailag a munkáltató adja ki és ütemezi. Évente 7 munkanap szabadságot te kérhetsz, amit a munkáltató köteles kiadni legfeljebb 2 részletben – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve, és legalább 15 nappal előre be kell jelentened. Rövidebb, év közben megkezdett munkaviszonynál ennek arányos része jön szóba.
3. Felmondás alatt kiadható-e a szabadság?
Igen. A felmondási idő alatt még él a munkaviszony, ezért a szabadság is. Gyakori, hogy a munkáltató a felmondási időben adja ki a bent ragadt napokat. Ha felmentenek a munkavégzés alól, az nem szabadság – csak nem kell dolgozni.
4. Kifizethetik inkább?
Főszabály: a szabadságot ki kell adni, nem „pénzzé tenni”. Pénzben megváltani a ki nem adott szabadságot a munkaviszony megszűnésekor lehet/kell.
5. Mi van, ha „túlszabiztál”?
Ha év közben többet vettél ki, mint amennyi időarányosan jár a kilépésig, túlvett szabadság keletkezhet. Ilyenkor kilépéskor elszámolás van, és a munkáltató kezdeményezheti a túlvett napokra kifizetett díjazás rendezését. Hogy ez pontosan levonással, külön megállapodással vagy más módon történik, az helyzetfüggő – érdemes a bérszámfejtéssel/HR-rel egyeztetni.
Mini ellenőrzőlista kilépéskor:
- belépés dátuma / munkaviszony kezdőnapja az évben
- megszűnés dátuma
- éves szabikeret
- időarányos keret a megszűnésig
- eddig kivett napok
- különbözet = kifizetés vagy rendezés
05 – Kaphatsz fizetést a régi cégedtől, miközben már az újnál dolgozol?
Sok embernek ismerős a helyzet, de kevesen tudják a választ.
A céged felmondott neked. Van egy felmondási időszak (mondjuk 30 nap), de azt mondják: nem kell bejárnod dolgozni, kapod a fizetést, amíg letelik. Ez a felmentés a munkavégzés alól – vagyis otthon lehetsz, kapod a pénzt és nem dolgozol.
A kérdés: közben elkezdhetek dolgozni egy másik cégnél?
A válasz: igen.
Amit tudnod kell
✅ Mikor van ez? Csak akkor, ha a munkáltató mondott fel neked (leépítés, megszüntetés stb.). Ha te mondtál fel, ez nem jár – akkor végig dolgoznod kell a felmondási időszak alatt.
✅ Miért van ez? A törvény (Mt. 70. §) kötelezi a munkáltatót, hogy a felmondási időszak legalább felére felmentsen téged. Te nem dolgozol, de a bért kapod. Ez az ő kötelezettségük.
✅ Dolgozhatok máshol ebben az időben? Igen. A törvény nem tiltja, hogy egyszerre több helyen dolgozz. Ha felmentettek az egyik helyről (de még fizetnek), nyugodtan elkezdhetsz dolgozni máshol. Az előző cégtől kapod a fizetést, az új cégnél már dolgozol – két bevétel egyszerre, teljesen legálisan.
⚠️ Fontos kivétel: Ha volt a szerződésedben versenytilalmi megállapodás – vagyis tartalmazta, hogy nem dolgozhatsz versenytárs cégnél X ideig –, akkor ez korlátozhat. Ez bonyolult terület, mert függ attól, ki mondott fel és miért. Ha nincs ilyen kikötés, szabad az út.
06 – Határozott idejű munkaszerződés: a kétélű kard
A határozott idejű szerződés olyan, mint egy „csak egy kávéra ugrom fel” randimeghívás: lehet belőle jó sztori – de ha a keretek nincsenek tisztázva, később drága félreértés lesz belőle.
1. Mi ez pontosan, és mi a leggyakoribb admin-baki?
Határozott idejű munkaviszony = előre rögzítitek, meddig tart (dátum / projekt vége / esemény). A megszűnés időpontja nem függhet csak az egyik fél akaratától.
📌 Alapszabály: a munkaviszony főszabály szerint határozatlan – határozott csak akkor lesz, ha erről kifejezetten megállapodtok.
2. Mikor jó döntés, és mikor rossz?
✅ Ha tényleg időben behatárolt a munka:
- projektmunka
- szezonális időszak
- helyettesítés (pl. GYES/GYED)
⚠️ Ellene szólhat:
- munkavállalói oldalon bizonytalanabb, ezért nehezebb megtartani/elkötelezni a jó szakembert
- munkáltatói oldalon kockázatos, ha egy valójában tartós igényt próbálnak „határozottba” becsomagolni
- mindkét oldalon több a „mi lesz a végén?” típusú feszültség
3. Meddig tarthat és mit kell beleszámolni?
Főszabály: összesen max. 5 év.
Beleszámít a hosszabbítás, és az is, ha a korábbi határozott megszűnése után 6 hónapon belül új határozottat köttök.
📌 Hosszabbítás / 6 hónapon belüli újrakötés csak munkáltatói jogos érdek mellett lehetséges, és nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.
4. Van próbaidő határozott időnél is?
Igen. Főszabály szerint a próbaidő max. 3 hónap (és egyszer hosszabbítható, de a maximumot nem lépheti túl – kollektív szerződésben ennél hosszabb is lehet).
📌 Rövid (pl. 12 hónap alatti) határozott szerződésnél jó gyakorlat arányosan gondolkodni – a „fél szerződés próbaidő” tipikusan konfliktus-előkészítés.
5. Mikor szűnik meg a határozott idejű munkaviszony?
- automatikusan, a határozott idő lejártával (ez „megszűnés”)
- közös megegyezéssel bármikor lezárható (írásban!)
- felmondással / azonnali hatályú felmondással is megszüntethető – de szigorúbb logika mentén, és kompenzációs szabályok is képbe kerülhetnek
+1. Mikor csúszhat át határozatlanba?
- „klasszikus” út: szerződésmódosítás közös megegyezéssel
- „gyakorlati csapda”: ha lejár a határozott, de tovább dolgoztok együtt → ezt érdemes azonnal írásban rendezni, mert könnyen vitás helyzet lesz belőle
07 – A munkaviszony megszüntetése
„Felmondok / felmondanak / közös megegyezés lesz… mennyi a felmondási idő, és jár-e végkielégítés?”
A legtöbb félreértés ott indul, hogy különböző jogcímeket keverünk, pedig teljesen más szabályok vonatkoznak rájuk.
1. Ha te mondasz fel (munkavállalói felmondás)
- Felmondási idő: főszabály szerint 30 nap.
- Eltérés lehet a munkaszerződésben, de a felmondási idő megállapodással legfeljebb 6 hónapra növelhető.
📌 Indoklás: a munkavállalói felmondást nem kell indokolni (ritkán lehetnek speciális helyzetek).
2. Ha a munkáltató mond fel (munkáltatói felmondás)
- Felmondási idő: 30 napról indul, és a munkaviszony hosszával törvény szerint sávosan nő; a szerződés eltérhet a keretek között.
- Felmentés a munkavégzés alól: a munkáltató köteles legalább a felmondási idő felére felmenteni, és ezt a kérésed szerint legfeljebb két részletben kell kiadnia.
📌 Indoklás: főszabály szerint a munkáltatói felmondást indokolni kell.
3. Közös megegyezés (a leggyakoribb „csavar”)
A közös megegyezés nem felmondás, hanem megállapodás: amit leírtok, az lesz a szabály.
- Nincs automatikus felmondási idő (lehet azonnali vagy későbbi dátum – amit beleírtok).
- Nincs automatikus végkielégítés sem: ha szeretnéd, hogy legyen, azt tárgyalni és rögzíteni kell (pl. búcsúpénz, felmentés, versenytilalom).
💡 Csak akkor írd alá, ha minden benne van, amit később számon kérnél – utólag „beleérteni” már nem lehet.
4. Azonnali hatályú felmondás (amikor nincs felmondási idő)
Ez a „piros gomb”: mindkét fél élhet vele, de súlyos ok kell hozzá, és határidős. A jog gyakorlása tipikusan 15 napon belül a tudomásszerzéstől, de legkésőbb 1 éven belül az ok bekövetkezésétől (bizonyos esetekben eltérés lehet). Nincs felmondási idő – azonnali megszüntetésről van szó.
30 másodperces önellenőrző (mielőtt bármit aláírsz):
- Mi a jogcím? (felmondás / közös megegyezés / azonnali hatályú felmondás)
- Ki kezdeményezi? (te vagy a munkáltató)
- Mióta tart a munkaviszony? (felmondási idő és végkielégítés kulcsa)
08 – CSED, GYED, GYES 2026: kinek, mennyi és meddig jár?
A munkajog nem csak pótszabadságot vagy SZJA-kedvezményt biztosít – a szülési és gyermeknevelési ellátások is a teljes jogi ökoszisztéma részét képezik. Nézzük, melyik mit jelent 2026-ban.
CSED – Csecsemőgondozási díj
- Kinek jár? TB-jogviszonnyal rendelkező anyának (legalább 365 nap biztosítási idő a szülés előtti 2 évben)
- Mettől meddig? Általában a szülés előtti 28 naptól a szülés utáni 168 napig
- Mennyi jár? Bruttó fizetés 100%-a (átlagkereset alapján)
Biztosítja az anyának a teljes jövedelmet és jogi védelmet a szülés körüli időszakban.
GYED – Gyermekgondozási díj
- Kinek jár? Biztosított szülőnek (anya vagy apa)
- Mettől meddig? A CSED lejártától a gyermek 2. életévének betöltéséig
- Mennyi jár? Bruttó fizetés 70%-a, maximum a minimálbér kétszeresének 70%-áig (2026-ban: max. 451 920 Ft/hó)
Hosszabb távú anyagi biztonságot nyújt a gyermek első éveiben.
GYES – Gyermekgondozási segély
- Kinek jár? Alanyi jogon minden szülőnek (TB-jogviszonytól független)
- Mettől meddig? A gyermek születésétől a 3. életévének betöltéséig
- Mennyi jár? Fix összeg 2026-ban: 28 500 Ft/hó
📌 Ezek mind törvényben garantált jogosultságok.
💡 Érdemes HR-rel előre egyeztetni, hogy minden jogosultságot időben és teljes mértékben igénybe tudj venni.
09 – Gyerek és munka 2026-ban
A legfontosabb jogi és adózási tudnivalók 2026-ra.
1. Pótszabadság – extra pihenőidő a szülőknek
Minden évben jár, automatikusan:
- 1 gyermek → +2 munkanap
- 2 gyermek → +4 munkanap
- 3 vagy több → +7 munkanap
💡 Mindkét szülő jogosult rá.
2. Gyermek beteg – gyermekápolási táppénz (GYÁP)
Ha a gyermek beteg vagy kórházi ápolásra szorul, nem szükséges a szabadságot felhasználni:
- 12 éves korig vehető igénybe
- orvosi igazolás kell
- a gyermekápolási táppénz összege a TB biztosítási idő és jövedelem alapján számolandó
3. Családi adókedvezmény – több marad a zsebedben
- január 1-től a gyermekeid után járó adókedvezmény:
- 1 gyermek → 20 000 Ft / hó
- 2 gyermek → 40 000 Ft / gyermek / hó
- 3 vagy több → 66 000 Ft / gyermek / hó
💡 Ez közvetlenül növeli a nettó fizetésedet, mert csökkenti az SZJA-t. Megosztható a szülők között, és már a várandósság 91. napjától igénybe vehető.
4. SZJA-mentesség – többgyermekes édesanyáknak
2026 újdonsága:
- Háromgyermekes anyák: teljes SZJA-mentesség a munkabérre és ellátásokra
- Kétgyermekes anyák: 2026–2029 között életkor szerint fokozatosan válik elérhetővé
📌 Adóelőleg-nyilatkozat beadása szükséges. Növeli a nettó bért és ellátásokat.
5. Felmondási védelem – biztonságos időszak
A munkáltató nem mondhat fel:
- várandósság alatt
- szülési szabadság idején
- gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság alatt
Ez jogi korlát, nem céges döntés.
6. Részmunkaidő – kisgyerek mellett
Ha a gyermek 3 évesnél fiatalabb:
- a munkáltató köteles részmunkaidőt biztosítani a szülő kérésére
- legalább napi 4 óra, indoklás nélküli elutasítás nem lehetséges
10 – Kötött, rugalmas vagy kötetlen munkaidő?
Munkaidő = nem csak bejövök reggel, elmegyek délután. De mit jelent a hétköznapi 40 óra a kötött, rugalmas vagy kötetlen rendszerben?
Kötött munkaidő
Nincs trükközés: a munka kezdete és vége fix. Példa: 9:00–17:00. A szabály egyszerű: vagy bent vagy, vagy előre egyeztetted, ha máshol kell lenned. Heti munkaidő: a munkaszerződés szerint (általában 40 óra).
Rugalmas munkaidő
Van egy törzsidő, amikor mindenkinek jelen kell lennie, a nap többi részét főként szabadon oszthatod be. Általában a heti 40 óra teljesítése a cél, de a konkrét kezdés és befejezés rugalmas.
Példa: törzsidő 9:00–12:00 – a nap többi részét te osztod be.
Lényege: van keret és kötelező jelenlét, a feladatok teljesítése a mérce, de részben a munkavállaló dönt a beosztásról.
Kötetlen munkaidő
Nincs törzsidő, a munkavállaló maga osztja be az órákat és a napját. A hangsúly a feladatok teljesítésén van, nem az órák számán. A munkaszerződés szerinti teljes munkaidőt (általában heti 40 óra) figyelembe kell venni, de a beosztás szabad. Tipikus vezetői, projektmenedzseri vagy magasan képzett pozíciókban.
Előny: teljes rugalmasság. Hátrány: a feladatok önálló szervezése elengedhetetlen.
Tippek a gyakorlatban
- Mindig legyen írásban rögzítve, melyik munkakör milyen munkaidőt követ.
- Rugalmas rendszerben kommunikáld a törzsidőt és a keretet, hogy mindenki tudja, mikor kell elérhetőnek lennie.
- Munkaidő-nyilvántartás: minden rendszerben kötelező.
Összefoglalva:
- Kötött = minden perc fix – jössz reggel, mész délután.
- Rugalmas = van törzsidő és keret, a heti 40 óra a cél, a feladatok teljesítése minden esetben mérce, de te osztod be a nap többi részét.
- Kötetlen = nincs törzsidő, a hangsúly a feladat teljesítésén van, a munkaidő beosztása szabad, de a szerződés szerinti heti munkaidőt figyelembe kell venni.
11 – Betegszabadság vagy táppénz?
Amikor a betegség átírja a napirendet, felmerül a kérdés: betegszabadság vagy táppénz?
A válasz nem attól függ, mit szeretnél, hanem attól, mit ír elő a munkajog.
Betegszabadság:
- Évente 15 munkanap
- A munkáltató fizeti
- A bér 70%-a jár
Táppénz:
- Csak a betegszabi után jön
- Már nem a munkáltató fizeti, hanem a társadalombiztosítás
- Az összeg biztosítási idő függvénye (nem mindegy, mikor és mennyit dolgoztál)
Ez nem „szívesség” vagy „ajándék”, hanem jogszabályi sorrend. Ha ledönt a betegség, a jog pontosan tudja, mikor ki fizet.
12 – Felmondás és felmondási idő
Felmondás típusai
A munkaviszony megszüntetésének három útja van:
- Közös megegyezés – mindkét fél bólogat, és ír egy aláírást
- Felmondás – a felmondási idő betartásával (30 nap, plusz hosszabbítás a munkaviszony hosszától függően) történik; a munkáltató indokol, a munkavállaló határozatlan idejű szerződésnél nem köteles indokolni
- Azonnali hatályú felmondás – villámgyors, de jogszabályilag szigorúan szabályozott
💡 A terhes, szülési vagy apasági szabadságon lévő kollégák védve vannak – nekik nem lehet felmondani.
Felmondási idő
- Alap: 30 nap
- Hosszabbítás a munkáltatónál eltöltött idő szerint jár, amely akár +60 napra is nőhet
- A felek megegyezhetnek hosszabb, max. 6 hónapos felmondási időben is
- Határozott idejű szerződésnél a felmondás legfeljebb a szerződés lejártáig tart
Felmentés a munkavégzés alól
Ha a munkáltatód mondott fel neked, legalább a felmondási idő felére mentesülsz a munka alól. Lehet két részletben, ha kéred. Felmentés idejére távolléti díj jár. Ha végleg felmentettek, a kifizetett bért nem lehet visszakövetelni.
13 – A munkaszerződés kötelező elemei
A munkaszerződés nem unalmas papírmunka – ez a munkahelyi túlélőkészlet. Ha tudod, mit kell beleírni, a mindennapi munka sokkal simábban megy majd.
1. Alapbér és munkakör – a minimum Mennyi a fizetés és mit kell csinálnod. A „majd lesz valahogy” stratégia itt nem működik.
2. Időtartam – határozatlan az alap Ha nem beszélitek meg másként, a munkaviszony határozatlan idejű. Jó hír: nem kell minden évben újra aláírni.
3. Munkahely – ahol tényleg dolgozol Alapértelmezés szerint a munkahely az, ahol a munkakör megkívánja. Home office, irodai desk, vagy néha egy másik városban? A szerződés ad útmutatót.
4. Munkaidő – teljes nap, teljes erővel Ha nincs másképp írva, a munkaviszony teljes napi munkaidőre szól. Részmunkaidőhöz külön megállapodás kell.
5. Próbaidő – a „tesztvezetés” A próbaidő maximum 3 hónap. Rövidebb? Egyszeri hosszabbítás lehetséges, de összesen sosem lehet több 3 hónapnál (csak ha kollektív szerződés ad rá teret).
💡 A munkaszerződés nem ellenség, hanem védőpajzs. Olvasd el, értsd meg, és kérdezz, ha kell.
14 – Éves szabadság: minden, amit tudni érdemes
A szabadság nem mítosz. Jogod van rá, és nem lehet „jövőre bepótolni”.
1. Mennyi jár?
Teljes munkaidő esetén az alap éves szabadság: 20 munkanap. Jogszabály szerint kiegészítő napok is járhatnak, például életkor, gyermekszám vagy más törvényben meghatározott okok alapján.
2. Mikor veheted ki?
A szabadságot a munkáltatóval egyeztetve kell kivenni. Jogilag beleszólhatsz a kiadás időpontjába.
3. Megszakíthatatlan pihenő
Az Mt. előírja, hogy évente legalább egyszer a munkavállalónak legalább 14 nap szabadidőből álló, megszakíthatatlan pihenőblokkot kell biztosítani (ez tartalmazhat munkanapokat, hétvégéket és ünnepnapokat).
4. Átvihető vagy kiadható?
Az éves szabadság átvitele csak bizonyos esetekben lehetséges: például ha a munkaviszony október 1-je után kezdődött, vagy ha a munkavállalónál felmerült jogszerű akadály miatt nem lehetett kiadni az év folyamán. Ilyenkor a szabadságot a következő év március 31-ig kell kiadni.
5. Ki nem vett szabadság = pénz?
Ha a munkaviszony megszűnik, a ki nem vett szabadságot ki kell fizetni. Egyéb esetekben a szabadnapokat ki kell venni, mert kifizetni nem lehet.
15 – A próbaidő 3 mítosza
Sokan azt hiszik, hogy a próbaidő alatt bárki „csak úgy felállhat”, pedig a valóság ennél összetettebb.
Mítosz 1: „A próbaidő alapból 6 hónap.”
Nem. A Munka Törvénykönyve szerint alapból max. 3 hónap. Hosszabbításra csak kollektív szerződés kifejezett rendelkezése ad lehetőséget.
Mítosz 2: „Próbaidő alatt bármit lehet.”
Nem. A próbaidő nem felmentés a szabályok alól. Minden munkaviszonyra vonatkozó jogszabályt be kell tartani. A „teszteljük, ki mit bír” hozzáállás kockázatos, és hosszú távon nem fog működni.
Mítosz 3: „Beosztottak már a műszakba próbaidő alatt, ezért már nem tudok felmondani.”
Nem. A próbaidő alatt mindkét fél jogosult a munkaviszony megszüntetésére, írásban, indoklás nélkül. A szóban tett felmondás viszont még próbaidő alatt is érvénytelen.
💡 A próbaidő nem varázspálca és nem „mindent lehet zóna”. Ez egy mindkét fél számára biztonságos próba, ahol a jog adja meg a kereteket.
Ez a cikk az Andronia blogján jelent meg. Az Andronia magyar vállalkozásoknak segít AI automatizálással növekedni. Szolgáltatásainkról itt olvashatsz.
